A névválasztás gyötrelmei | Zelegor Törpmanó
Hogyan szólítsuk a gyereket?

Ha családot tervez az ember lánya, fia, óhatatlanul és elkerülhetetlenül felmerül a névválasztás dilemmája. Ha nem osztod azt a nézetet, miszerint a gyerek majd eldönti mi lesz a neve úgy, ahogy majd eldönti azt is, (születése után 10, 20, 30 évre) milyen nemű is szeretne lenni, akkor jó már szülés előtt tisztázni, hogy mi legyen a csemete neve?.

Mert valahogyan csak meg kell majd szólítani azt a purecet.

A névválasztás ott kezd bonyolódni, mikor már nem az elsőszülött, s már nem is másodszülött érkezik a világra. Mert, jó esetben, az előző kettő darab csemete már megkapta úgy apu, mint anyu kedvenc neveit. De mi maradt a harmadiknak?

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?

Jól hangozzék a kereszt- a családnévvel, de legalább tetszedjen neked. – S persze, ne legyen nevetség tárgya a kettő kombinációja. A keresztnév ne kezdődjön ugyanazzal a hanggal, amint a családnév végződik. Jó-e az, ha alliterálnak a kezdőbetűk? Ha rövid a családnév, milyen hosszú legyen a keresztnév?

Milyen érzelmek kötnek az adott névhez? Van-e a szűkebb-tágabb családi, baráti, ismerettségi körben azonos nevű személy? Az adott személy tulajdonságait alapul véve, szimpatikus vagy sem az a bizonyos név?

Van-e olyan családi hagyomány, amit jó lenne követni vagy feleleveníteni? – Ismerek olyan családot, ahol minden elsőszülött fiúgyerek a János nevet kapja. S az benne az érdekes, hogy Arany a családnevük…

Mi a név jelentése, eredete? Fel tudom-e vállalni a választott keresztnév rég elfeledett értelmét? – Mondom, rég elfeledett, mert senki sem tudja, vagy kevesen, hogy a Borbála idegen nőt jelent, amint az Imola mérgező növényt, a Boróka pedig szúrós fenyőt. Pedig milyen jól hangzanak!

A névválasztás ott kezd bonyolódni, mikor már nem az elsőszülött, s már nem is másodszülött érkezik a világra.

Mennyire gyakori vagy ritka az adott név? Tizenkettő egy tucat vagy valami különleges lenne inkább megfelelő? Milyen csúfolási alternativákat biztosítok a gyerekem számára (mert olyan nincs, hogy ne csúfolják majd, vagy meg se próbálják)?

Hogyan s hányféleképpen lehet becézni? Lehet-e egyáltalán? Már akinek fontos ez.

Van-e olyan példaképünk, akinek a nevét szeretnénk, ha a gyermekünk viselné? – Nem, nem. Akármilyen ismert is Kokó vagy Pink, azért ennyire extrém becenevet (még) nem anyakönyveztetnek.

Milyen irodalmi, zenei múltja van a névnek? – Érdekes módon tragikus sorsú, naiv női karakterektől hemzseg a világirodalom. A Sárika, Fanni, Lilla, Anna, Nóra nevekhez javarészt azokat az érzéseket asszociáljuk, amit az eredeti mű hallása és/vagy olvasása során keletkeztek bennünk. (Ez persze később változhat.)

Ti hogyan, mi alapján választottatok nevet?

Kosztándi Tímea
családi élményszerző

2 thoughts on “A névválasztás gyötrelmei

  • 2014/02/25 at 18:47
    Permalink

    Hát érdekes szempontok… Nem értem, miért lenne gond a harmadik gyereknél? Az elsőt apu, másodikat anyu adta?? Nem együtt mindahányat? Ez baj lehet. Aztán még egy fontos (mostanában lehet ez a legfontosabb) szempont kimaradt: legtöbb szülő(pár) azt szeretné, ha gyermeke egyedi nevet kapna, olyat, amit még senki, vagy mostanában senki, vagy csak nagyon kevesen viselnek. Érthető, végülis manapság igencsak individualista hangulatban fejlődik az emberi társadalom, nyugaton főleg, de lassan kies vidékünkön is.

    Reply
  • 2014/02/28 at 20:51
    Permalink

    Azért lehet gond, mert ezeket a szempontokat végigzongorázva az első kettőnél, megvannak már azok a nevek, amiket nagyon szerettünk volna. Így startból egyre szűkebb körből lehet választani.
    Az általad említett szempontot is érintettem a “gyakori vagy ritka” pontnál. :)

    Reply

Vélemény, tipp, ötlet? Alább írhatod!